A 16. század végén kialakított épület

A megye legfiatalabb vára

A 16. század végén kialakított épület

Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán!

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

A 15. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmondszendrői várkapitánynak, aki a reneszánsz stílusban átalakíttatta. A külső várat sokszögű bástyákkal védték, a belső várat, zárt, háromtraktusú, belső udvaros tömbbé alakították át.[1]

Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást {urbáriumot} a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A 18. század második felében lebontották a belső vár három tornyát, csak a déli torony maradt meg.[1] A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.

 
 
 

Ki volt Rákóczi Zsigmond?

Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544[1] vagy 1554[2] vagy 1555[3] – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-családvagyonának és hatalmának megalapozója volt.

Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544–1555 körül. Apja, Rákóczi János (1517–1561[4]) Zemplén vármegye alispánja, anyja pedig Némethy Sára, Némethy Miklós és Lucskay Katalin lánya volt. Az ifjú Rákóczi Perényi Gábor apródja volt Sárospatakon. Egerben kezdte katonai pályafutását, ahol is az ifjú vitézek (valószínűleg a Perényi-udvar fiataljainak) elöljárója volt. Ezután 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, 1575-ben pedig már az erdélyi fejedelemségre jelölt Bekes Gáspár támogatására szervezett királyi sereg parancsnoka volt. 1587-ben Eger várkapitányának nevezték ki. 1588-ban legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat a szikszói csatában; ezért a győzelméért a királytól bárói rangot kapott 1588. augusztus 28.-án.[5] 1588 szeptemberében részt vett a Tarcalon tartott hadi tanácskozáson. 1593-ban visszafoglalta a török kézen lévő szabadkai és füleki várakat. Részt vett az 1594-es turai csatában és ott volt Hatvan ostrománál is, 1596-ban. A harcokban fejsérülést szenvedett, amit azonban sikeresen kihevert. Hegyaljai borával kereskedve hatalmas vagyonra tett szert, még a Szepesi Kamarának is kölcsönzött, aminek fejében a Habsburg-kormányzat zálogba adta neki Szerencs városát. Itt hosszú építkezésbe kezdett, melynek eredményeképpen elkészült a szerencsi vár.

A katonai pályán is gyorsan haladt felfelé: 1598-ban Giorgio Basta alatt szolgált, mint a vitézi rend parancsnoka, majd a birtokelkobzási perek hatására, amelyek őt sem kímélték, 1604-ben a Bocskai-felkelés oldalára állt. Bocskai István felfigyelt az idősödő főúr kiváló szervezőképességére, ezért az erdélyi rendekkel kormányzóvá (gubernátor) neveztette ki. Ilyen minőségben érte a fejedelem halála 1606. december 29-én.

 

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK:                    

 

TOP-1.1.1-15 Szerencs Iparterület 1 sajtóközlemény projekt indításáról TOP-1.2.1-15 Szerencs Turisztika 1. sajtóközlemény projekt indításáról. TOP-1.2.1-15 Szerencs Turisztika sajtóközlemény projekt indításáról.

 

További dokumentumok itt érhetőek el.

 

 

SZERENCS NEVEZETESSÉGEI:

Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Az „Összefogással Tokaj Világörökségéért” projekt keretében a 37. számú főközlekedési út két oldalán Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület épült, segítve a városba, térségünkbe látogatók könnyebb eligazodását. Az egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll. A turisztikai fogadóépület kialakítására az egyik torony tövében 160 m2 hasznos alapterületen került sor

 

További nevezetességeket ide kattintva tekintheti meg.

 

 

 

KÉRDŐÍV

Kérdőív Eredmények