Nevezetességek

 

 

Világörökségi Kapuzat

 

Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Az „Összefogással Tokaj Világörökségéért” projekt keretében a 37. számú főközlekedési út két oldalán Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület épült, segítve a városba, térségünkbe látogatók könnyebb eligazodását. Az egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll. A turisztikai fogadóépület kialakítására az egyik torony tövében 160 m2 hasznos alapterületen került sor.

 

Az épület kiállító teret, fogadó teret, kávézót, valamint kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket is magában foglal, s többek között az itt elhelyezett turisztikai információs pont segítségével nyújt a Hegyaljára érkező látogatók számára eligazítást, hasznos információkat. A projekt keretében az ingatlanon szabadtéri bútorokkal felszerelt parkosított zöldterület, terméskő burkolttal ellátott pihenőtér, valamint parkoló létesült. A fogadóépületben Szerencs újbóli várossá nyilvánításának 25 éves évfordulója alkalmából készült fotókiállítás, valamint a környék borait bemutató kiállítás tekinthető meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Református templom

 

Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban, azonban először egy 1321-es feljegyzés tesz róla említést. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony.

 

A torony belső terében keresztboltozatos helyiség van, falában pedig kőkeretes ablakokat helyeztek. A templomot támpillérek fogják körül, hajója dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el. A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek. 1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el. A templom hajójában található az a márványszarkofág, amelyet 1618-ban készíttetett Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál.

 

A síremlék felső lapján a Rákóczi-címer és egy felirat látható, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: " Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké! " A déli oldalon egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatt van a kripta, ahová egy deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni.

 

Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka. A templomot 1791-ben, majd 1903-ban renoválták, de 1921-ben leégett a födémzete és a torony sisakja. Az elpusztult részeket az egyházközség adományaiból állították helyre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ond városrész

 

Szerencs város társközsége Ond, mely a hét vezér egyikéről kapta nevét. A történelem során a két település között szoros gazdasági, társadalmi kapcsolat alakult ki. Napjainkban egységes közigazgatási, önkormányzati igazgatás jellemző a két településrészre.

 

Ond neve először a XIII. században fordul elő írásos dokumentumban. A település 1567-ben török-tatár csapatok támadása során elpusztult, s csak 1595-ben telepítették be újra birtokosai. 1603-ban adomány útján Rákóczi Zsigmond kezére került, a későbbi évszázadok során – Szerencshez hasonlóan – számos nemesi család birtokolta. Ond szőlőhegye a Tokaj-Hegyaljához tartozik, ahol igen jó bor terem. A szép természeti környezet mellett a katolikus templom és az 1802-ben épült református templom nyújtanak idegenforgalmi látványosságot.

 

A falu lakói mindent elkövetnek, hogy egy kedves, barátságos települést alakítsanak ki, ehhez azonban az önkormányzat támogatására is szükség van. Az infrastrukturális fejlesztések sorában a helyi óvoda épületére áldoztak jelentős összeget, a tervek között szerepel többek között a csapadékvíz-elvezetés problémájának megoldása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munkás Szent József Római Katolikus Templom

 

A Munkás Szent József templomot 2002. október 27-én szentelte dr. Seregély István érsek úr. Tervezője: a budapesti Axis Építész Tervező Iroda - Vincze László.

 

Kétszintes templom, az altemplomban urnatemető működik felekezeti megkülönböztetés nélkül. A templom belső ékessége a nagyméretű feszület és a Madonna, valamint a Munkás Szent József szobor. A szobrokat Hegedűs István gyöngyösi szobrász készítette.

 

Az altemplom és koporsó sírhelyek külső folyosóján Ilauszky Tamás modern vonalú keresztúti körképei találhatók. A templom sátor formája az 1100 éves honfoglaló Árpád vezér sátrát, a föld töltés pedig a közeli Takta földvárat idézi. A templom előtt álló harangláb három harangja 2004. március 20. óta hívja szent misére a híveket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nepomuki Szent János szobra

 

A templomkertben a bejárattól jobbra, a templommal körülbelül egyidős, a 14. században élt cseh püspököt ábrázoló Nepomuki Szent János barokk stílusú kő szobra fogadja a híveket.

 

A szobor késő barokk stílusú, 1780 körül készült.

 

Alakja karingben, palásttal, birétummal, kezében keresztet tart. Balra kőből faragott feszület áll, lábazatán felirattal: ifj. Almássy János és felesége, zalabéri Horváth Rozália állíttatták 1803. április 6-án. A Krisztus korpusz már új, az eredeti tönkre ment.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rákóczi-vár

 

Némethy Ferenc tokaji kapitány 1558-ban foglalta el Szerencset, s az ott működött bencés apátság köveinek felhasználásával építtette a vár elődjét. Némethy halála után több birtokost követve, végül zálogbirtokként Rákóczi Zsigmond kapta meg a várat.

 

Ezzel kezdetét vette egy hosszabb átépítés és kibővítés. 1644-ben császári kézre kerül, míg I. Rákóczi György vissza nem foglalta.

 

A XVIII. század végén a belső vár három tornyát lebontják, így csak egy marad.

 

Idővel a vár jellege is megszűnik, kastéllyá alakítják, a külső várrészt pedig gazdasági épületekké alakítják, egyes részeit barokkosítják, köré pedig parkot létesítenek, a források felhasználásával pedig egy tavat is létrehoznak.

 

1945-ig van magánkézben a Szirmay családnál, de ekkor is már jelentősen pusztulófélben van.

 

A régészeti feltárás 1968-tól indulhatott meg, míg a belső vár felújítása 1979-től, Erdei Ferenc építész irányításával. 1991. október 23-án adták át. Jelenleg szálló, kulturális központ és a Zempléni múzeum működik a falai között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerencsi Fürdő és Wellnessház

 

A Szent János-rendű keresztes lovagok voltak az elsők, akik felfedezték Szerencs bugyogó forrásainak jótékony hatását, és azt felhasználva gyógyítottak ispotályukban. Rákóczi Zsigmond, a vár újjáépítője, prédikátora szerint azért is választotta lakhelyül Szerencset, mert gyakran vette igénybe e gyógyvizet köszvénye gyógyítására.

 

II. Rákóczi Ferenc is hasonló egészségügyi problémák miatt látogatta előszeretettel Karlsbad mellett a vidéki, így a birtokán fekvő szerencsi fürdő kén-, jód- és vastartalmú vizét. A XIX. században külön kultusza lett a fürdőbe, gyógyfürdőbe járásnak, sorra épültek az ország közfürdői. Szerencs melegvizes fürdője nagyon kezdetleges körülmények között működött az 1890-es évek elején, ezért 1899-ben úgy döntöttek, hogy az óvoda és az állami iskola építéséből fennmaradó összegből egy komolyabb fürdőt építtethetnek.

 

A következő év tavaszára Jankovszki János építész ingyen megtervezte a fürdőt gőzfürdővel, tükörfürdővel, 4 fülkét 2-2 márványkáddal, öltözőfülkékkel és nyári uszodával. Az ügy egészen 1908-ig vajúdott, amikor a földművelésügyi minisztérium szakközegeivel ingyen tervet és költségvetést bocsátott a város rendelkezésére. Kisebb-nagyobb viszontagságok után végre 1910 nyarára elkészült a régen áhított községi fürdő szecessziós épülete, melyet használatra átadtak a nagyközönségnek, egyelőre uszoda nélkül. A cölöpökre alapozott fürdő épületének belső udvarán az 1920-as években, Dávidházy Imre okleveles mérnök tervei alapján megépült a strand. A fürdő népszerűségét fokozta az a tény, mely szerint hivatalosan nem volt gyógyfürdőnek deklarálva, de tapasztalat, szájhagyomány alapján mindinkább elterjedt kénes hévvizének áldásos hatása.

 

Igen sok ember nyerte vissza általa egészségét, akiket még a világhírű pöstyényi fürdő sem volt képes meggyógyítani. Az ötvenes években a fürdőt havonta mintegy 50-60 beutalt beteg kereste fel. Mindezek ellenére a vízvezeték kiépülése, a lakások fürdőszobával való ellátásának elterjedése révén a szerencsi fürdő a hatvanas évektől kezdve egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló, pusztuló épületet a '70-es években bezárták. A város közepén álló, történelmi éveket megélt fürdő épületének megmentése, felújítása, hasznosítása épp időben, az utolsó órákban kezdődött meg.

 

2007-ben megújult és környezetében is megszépült a szerencsi községi fürdő. Az európai uniós és hazai pályázati támogatással megvalósuló nagyszabású beruházás 2006 tavaszán elkezdett munkálataival 2007 őszére végzett a kivitelező. A régi pompájában díszelgő, közel százéves épület fürdő és wellnessházként szolgálja a város lakosságát és a településre érkező turistákat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cukormúzeum

 

1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi.

 

A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája.

 

A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. "AZ ÉV MÚZEUMA 1997" pályázaton kiemelkedő teljesítményével oklevelet és különdíjat kapott. A szerencsi cukorgyár bezárása miatt a tulajdonos Mátra Cukor Zrt. egy forint jelképes összegért eladta a nemzetközi hírű üzemtörténeti kiállítás anyagát és a cukorgyűjteményt a szerencsi önkormányzatnak. A létesítmény üzemeltetője a Városi Kulturális Központ és Könyvtár lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

Zempléni Múzeum

 

A Zempléni Múzeum a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához szépen helyreállított reneszánsz kőlépcső vezet. Egy szerencsi múzeum alapításának gondolata a 60-as években vetődött fel.

 

1965-től megkezdődött a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyre a lakosságot is mozgósították, s amelyben nagy szerepe volt az Angyal Béla vezette honismereti szakkörnek.

 

1967. július 15-én Dr. Petrikovics László fogorvos, ismert műgyűjtő adománylevelében több ezer képeslapot, ex librist, könyveket, régészeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyakat ajánlott fel a településnek.

 

A múzeum 1968. december 3-tól kezdte meg működését, és többszöri költözés után 1991 októberében foglalta el végleges helyét a történelmi falak között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kisboldogasszony Római Katolikus Templom

 

A XVII. században, amíg a szerencsi katolikusoknak nem volt temploma, a hívek a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre. 1671-től a református templom Báthori Zsófia rendelkezése alapján a katolikusoké lett, majd 1683-ban a Thököly-szabadságharc idején vált végleg reformátussá.

 

A katolikus plébániát 1742-ben állították fel Szerencsen Almássy Mihály támogatásával, s a templom építését is ő kezdte el, mely 1750 és 1764 között épült meg barokk stílusban, órapárkányos főhomlokzat feletti toronnyal.

 

Hajóját csehsüveg boltozat fedi. Egykori értékes barokk berendezése nagyrészt elpusztult. A templom előtt látható Nepomuki Szent János XVIII. században készült szobra, amely egy párkányos posztamensen áll. Az épületet 1764-ben szentelték fel, búcsúja Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Görög Katolikus Templom

 

A XVIII. század elején a hadi események és a járványok következtében lecsökkent Szerencs lakosságának a száma. Rákóczi Julianna a birtokában lévő megüresedett telkekre ruszinokat hívott a Sáros megyében található makovicai uradalmából. 1715-ben a betelepültek kérvénnyel folyamodtak úrnőjükhöz, hogy engedélyezze nekik az önálló anyaszentegyházzá alakulást. Addig a görög katolikus hívek Olaszihoz tartoztak. 1716-ban Rákóczi Julianna teljesíti a szerencsiek kérelmét, támogatásával görög katolikus parochia létesült és templomot emeltek. Az épület feltehetően 1799-ben nyerte el jelenlegi késő barokk formáját. Diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amely rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunkával készült három kereszt látható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Városi Bíróság

 

 

1945 előtt a város legreprezentatívabb középülete volt a Járásbíróság (ma Városi Bíróság) egyemeletes, szép arányú tömbje (Rákóczi út 45.). A kapu alatt tábla hirdeti: Tervezte Jablonszky Ferenc műépítész, építette Venglárcsik István építőmester 1907-08. évben. 1945 után az épület belsejét átépítették, a földszinten pl. szolgálati lakásokat alakítottak ki, az emeleten pl. az oldalfolyosós rendszert középfolyosóssá változtatták. A rekonstrukció során (1997/98) arra törekedtek, hogy visszaállítsák az eredeti beosztást, természetesen egyben a mai kor igényeihez is alkalmazkodva. A régi berendezésből (bútorokból semmi sem maradt). Az udvari melléképületekben alakítottak ki két szolgálati lakást, s itt kapott helyet az irattár és a könyvtár is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vasútállomás

 

 

Szerencsre legtöbben vasúton érkeznek, így a város egyik jelképének tekinthető a MÁV állomás épülete. A földszintes, szép arányú épülettömb jellegzetessége az öntöttvas oszlopok tartotta fedett peron az első vágány mellett. Hasonló (de nagyobb) ezen a vonalon a sátoraljaújhelyi állomás. Gyoma-típusú (megkettőzött) állomásépület, 1871-ben épülhetett, amikor kiágaztatták Szerencstől az Északkeleti Vasút Sátoraljaújhely felé vezető vonalát (Kubiszky M. - Gombár Gy. 1989). Az épület bejáratától balra emléktábla: „Az átépített MÁV- állomás átadása alkalmából állította 2000. július 15.-én - MÁV Rt Szerencs Város Önkormányzata". A felújítás során az épület külseje visszanyerte eredeti szépségét. A belső térelosztáson a napjaink megkövetelte változásokat végrehajtották. A régi állomásokra oly jellemző étterem (resti) megszűnt, helyette büfé üzemel. A híresen jó állomás-étteremnek irodalmi emléket állított Komáromi János (1890-1937) író A nagy utazás c. regényében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képeslapgyűjtemény

 

A szerencsi Zempléni Múzeum legjelentősebb gyűjteménye a képeslevelezőlap-kollekció, melynek becsült nagysága jelenleg a 860.000 darabra tehető. Ez Magyarország legnagyobb képeslapgyűjteménye.

 

Hasonlóan más nagy gyűjteményekhez, ez a kollekció is egy magángyűjtő által jött létre: Dr. Petrikovits László nyíregyházi származású, de Szerencsen élő és praktizáló orvos gyűjtött közel 400.000 lapot. A kollekciót Dr. Petrikovits 1967-ben Szerencs városnak adományozta, így az a működését megkezdő helytörténeti múzeumba került.

 

A képeslapok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez a mai napig nem áll rendelkezésre katalógus, vagy összefoglaló kiadvány, amiből tájékozódni lehet a megjelent lapokról. Ezért volt úttörőmunka, hogy Dr. Petrikovits László gyűjteményét első perctől kezdve tudományos, tanulmányi célokat szolgáló irányba kezdte fejleszteni. Kisebb eltérésekkel, bővülő témakörökkel ma is az ő elképzelése alapján tartják nyilván a gyűjteményt, mely számos kutatónak értékes kép- és adatanyaggal járul hozzá munkájához.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cukorgyári emlékmű

 

Szerencsen a cukorgyár területén kialakított emlékparkban látható az emlékmű, amit a cukorgyártás, illetve a Szerencsi Cukorgyár 120 éves múltjának emlékére állítottak. Ma már Magyarországon többnyire csak import cukrot eszünk. Fontos, hogy a cukorgyártásnak legalább az emléke megmaradjon, így makettban, kicsiben.

 

'2008. március 10-ét fekete betűkkel jegyezték be Szerencs, illetve az évszázados hagyományokkal rendelkező hazai cukorgyártás krónikájába. Ezen a napon délelőtt 11 órakor jelentette be Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy a német Nordzucker befejezi Magyarországon a répacukor-gyártást, és bezár az utolsó, még működő magyar gyár, a szerencsi is.

 

A gyár bezárása után a Nordzucker és a Mátracukor nevű társaság együtt megkezdte a bontást, s először a 30 méter magas kéményt robbantották föl. Természetesen azonnal megkezdődött a cukorgyártás további épületeinek bontása is...'

 

Az emlékmű előtti táblán olvashatjuk, hogy a dolgozók milyen szomorúan búcsúztak a 120 éves gyártól, de makettjével megőrzik emlékét az utókornak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szobra

 

Rákóczi Zsigmond egész alakos kőszobra a szerencsi Rákóczi vár északi bejárata mellett áll. Szathmáry Gyöngyi szobrásznő az erdélyi fejedelmet szokatlan, kissé irreális ábrázolásban formázta meg. Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544-ben, vagy 1554-ben . Apja, Rákóczi János Zemplén vármegye alispánja volt, Zsigmond a Rákóczi család vagyonának megalapózója, a dinasztia elsõ fejedelme. Ifjúkorában Miksa király szolgálatában harcolt a török ellen. Szendrei, majd 1587-ben egri fõkapitány. Részt vett a füleki és szikszói török elleni gyõztes csatákban, gyõzelmeiért bárói címet kapott. 1604-tõl Bocskai István híve, Erdély tejhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. február 8-án, a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta, de egy év múlva lemondott a hatalomról, Báthory Gábor javára, hogy elkerülje a polgárháborút. 1608-ban halt meg, a szerencsi református templomban temették el. A szerencsi vár építése Rákóczi Zsigmond anyagi támogatásával zajlott kb.15 évig, halálával viszont lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai már Sárospatakon építkeztek. Az õ anyagi támogatásával jelent meg Károlyi Gáspár fordításában a Vizsolyi Biblia is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bocskai István szobra

 

 

A Bocskai szabadságharc vezetőjének 2005-ben állítottak szobrot Szerencsen, a szerencsi országgyűlés 400. évfordulója tiszteletére. Ezen az országgyűlésen választották őt fejedelemmé, később a török szultán koronát ajándékozott Bocskainak, amit ő nem fogadott el. Bocskai jelentős szerepet játszott a reformációban, a szobor a református templom bejáratánál áll egy nagy terméskövön. A szobrászok a harcos, páncélinges Bocskait öntötték bronzba. A Kossuth tér felújításra vár, elkészülte után kerül végleges talapzatára és helyére a szobor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. világháborús emlékmű

 

Az I. világháborús hősi emlékművet 1943-ban, a II. világháború idején állították Szerencsen. A honvéd egyik kezében tőr, a másikban puskája van, bal lábával előre kilépve, mozgalmas, harcra kész. A talapzat bronz tábláján lovasokat láthatunk, fő alak a lováról leesett katona. A II. világháború hősi halottainak névsorát is elhelyezték a talapzaton, a még élő bajtársak, és a Szerencsi Önkormányzat, 1993-ban. A talapzat felirata: 'Meghaltak értünk hősen, vitézül, hogy örökkön éljen az áldott haza.'